Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

 

Virrasztás

Szalma-sárga gyöngyhajadban
megbújnak a csillagok,
fésű-bántó ujjaimmal
fürtjeidbe simítok.

Összefogom szöszhajadból
az ég minden csillagát,
hűs kezemmel borogatom
láztól égő kis orcád.

Álmot rejtsen lehunyt szemed,
virraszt édes-anyukád.
besüt rád a kíváncsi Hold,
kisfiam, aludj tovább.

Arcod égő láz-rózsáid
hervassza a holdsugár,
virradatra, pici szádra
hozzon mosolyt Nap király.

Ha kinyitod szemecskédet,
meglepetten felkiáltsz:
ajándékba neked adom
az éj minden csillagát.

Ragyogjon ott a szemedben
boldogság és értelem,
kerüljön el a betegség,
és ez elég énnekem.

Odaadok mindent, mindent!
Csak te gyógyulj meg, szívem!
S ha ez így lesz, kicsi fiam,
erős leszek, meglátod!

Bár az élet százszor legyőz,
százegyszer is felállok!
A végén majd jót nevetünk,
nem bír velünk senki sem!

Ha te egészséges leszel,
ilyen erőt ad nekem!
 

1967.