Úgy szeress
Nem kívánom,
hogy perzselő nyár
legyen a csókod,
de,
szeretem
édes-kedves bókod.
Nem kell a gyilkos
vad szenvedély,
csak
figyelj Rám,
és Nekem legyél.
Elég, ha átölelsz,
és hallgatsz
csendben,
az ilyen csendjeid,
mindig
szerettem.
Nem várok ékkövet,
drága ajándék,
ha
két szemed,
rajtam megpihen.
Világ körüli út,
sem kell, Nekem
elég,
ha elüldögélünk a
kertben,
ha jön az éj.
Vagy, amíg lehet,
hallgatjuk a nyár
énekét.
Megfogjuk szépen,
majd
egymás kezét,
s a lelkünk a csendben összeér.
(Ez elég Nekem)
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.