http://www.youtube.com/watch?v=FOXIXTZOgSM
Ma néztelek.
Két órán át figyeltem
lassan őszülő fejed,
láttam szarkalábaid,
szemedben cserepek
lettek a régi fények.
Eltűnt arcod éke,
a huncut kis bajusz,
mint levedlett álarc
az is a múltba hullt.
Fáradtnak láttalak.
Néztem a kezed.
Nyugtalan rebbent,
és riadt volt néha
a tekinteted.
Néztelek, itta a lelkem
képedet. Kattant a vaku
kimerevült a pillanat.
Elloptalak. Szívemből
töltöttem arcodra fényt,
hogy kisimogassa ráncaid,
minden hiányzó éked
visszaraktam,
szádra kis mosolyt,
szemedbe fényt kavartam,
és néztelek.
Nekem az maradsz
ahogy megismertelek
mindig vonzónak,
lélekben erősnek,
mert ilyennek láttalak.
A múló időt ne féld,
bennem örökre így maradsz.
2010.03.08.